Három mókus szaladgál szanaszét a réten,
Az egész erdőt felgyújtották poénból a héten.
Kergeti őket minden állat: bagoly, disznó, papagáj,
Miközben ők futottak, feltűnt egy nagy akadály,
Feltűnt egy nagy akadály, feltűnt egy nagy akadály.

Mi lehet ez - kérdi egyik -, közben lábát szedte,
Vagy egy disznó, vagy egy tuskó, vagy a barnamedve,
Beugrottak az odúba, mert a medve rendőr volt,
De az egyik mókus kinnmaradt, és rekedt hangon így szólt,
Rekedt hangon így szólt, rekedt hangon így szólt:

Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent már,
Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent, várok rád!

Gyorsan-gyorsan észbe kapott, cselekedni kéne,
Mert ha ez itt nyakon ragad, életemnek vége,
Gyorsan-gyorsan éppen jókor lábai futni kezdtek,
Közben bentről apja, bátyja, tudomást se vettek,
Tudomást se vettek, tudomást se vettek.

Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent már,
Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent, várok rád!

Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent már,
Apu engedj be, az a nagy medve, az biztos, biztos szétszedne,
Apu engedj be, az a nagy medve, én megbántam mindent, várok rád!